Királyházi János

Királyházi János (szül.: 1929. június)

- Mire emlékszik a Gergelyffy családdal kapcsolatban?
- Én arra emlékszek, hogy itt laktak Máriapócson. Ami most kultúrház, azt építették ők fel, és úgy költöztek ide be (…), mert volt kint a határban egy tanya. Ahogy ’Bátor fele megyünk, a földúton – illetve most már kövesút –, ott van egy emlékmű, meg még egy rossz raktár, még látszik is az épület. Ott volt egy olyan kastélyszerűség, ház, és abban laktak. Majd onnan beköltöztek ide a raktárba. Az körülbelül a háború előtti időszakban volt, amikor beköltöztek.

- Milyen ember volt Gergelyffy János?
- Szerette mindenki, (…) a cselédekhez is hű, jó volt. Úgyhogy odamentek inkább dolgozni, meg szerette mindenki Gergelyffyt. Nemrégen haltak meg azok, akik ott cselédek voltak. Kerekes, Pankutai, ezeknek a gyerekei még megvannak. Gergelyffy János képviselőnek is volt jelölve, és volt ott egy másik úr, aki itt lakott ebben az utcában, Vékeynek hívták. Az is jelentkezett képviselőnek, és elterjedt a hír arról a faluban, míg kampányoltak – emlékszek rá, mert olyan 13-14 éves voltam akkor –, hogy „Gergelyffynek hat lova van, mind a hat aranyláncon van. Vékeynek csak egy vak van, az is gatyamadzagon van”. Ezt danolták abban az időben, akik kampányoltak. Jobban én Gergelyffy Jánost ismertem, így akit láttam, meg Tomi volt a fia. Olyan nagy derék, magas fiú volt. Lóháton lovagolgatott itt abban az időben. Amúgy így a női személyzetet nem ismertem, mert azok nem jártak... Mert egy ideig kint laktak ide 3 kilométerre. Utána beköltöztek, de nem sokáig laktak a kastélyban, mert jöttek az oroszok befele, úgyhogy én különösebbet nem tudok róluk mondani.

- Gergelyffy János feleségét, vagy testvérét ismerte? Hogy hívták őket?
- Nem tudom, nem ismertem. Lehet, hogy a Pötyi volt [a testvére].

- Milyen volt a család birtoka?
- Gergelyffy János volt az úr, volt egy fia, Tamás – nem tudom, hogy él-e még, vagy meghalt. Volt vagy – pontosan nem tudom – 800 hold földjük itt a határban, és cselédek voltak, emberek, akik ott dolgoztak. Dohányosok, meg gulya volt, ló volt, minden volt. (…) A Gergelyffy családnak volt még a tanyával szemben egy 60 hektáros földje (…), az valamelyik Gergelyffy családé volt. Azt mondták, akkor, hogy valami Pötyi. Úgy hívták akkor – hogy most ez csúfneve volt, vagy tényleg az volt, azt én nem tudom. Majd aztán beköltöztek ide, de amikor bejött a
háború, akkor kizavarták őket belőle, és (…) ugye elvették tőlük a kastélyt, meg a földet is, (…) a tanyát, mindent.

- Miket termesztettek a földeken?
- Volt (…) gabona, búza, aztán a jószágnak… mert volt csürhe, csorda, tehát volt több tehén, több disznó és ezeknek takarmány kell. Búza, gabona, kukorica, napraforgó… Ledneknek hívták abban az időben az ilyen takarmánynövényeket. Ezeket termesztették, meg krumplit.

- Mi történt a földjeikkel, miután elvették tőlük?
- A földet ugye ’45-ben kiosztották a falunak. Igényeltünk 5 holdat, meg ki mennyit, ahogy jutott, de nem csak azt osztották el. Akkor a papoknak volt 1000 holdja, Vékeynek 600, az ilyen nagyobb birtokokat akkor mind kiosztották 4-5holdjával. (…)

- Mi történt a családdal, miután elvették tőlük a földeket?
- Ki hova tudott elmenekülni. Ki erre, ki arra, ki külföldre, ki ha Magyarországon került valami rokona, akkor ugye ahhoz. Vagy kellett menni valahova dolgozni is. Gergelyffyt nem tudom, hogy volt-e valahol dolgozni, de Vékey, akit mondtam az előbb, például éjjeliőr volt utána, amikor az oroszok bejöttek.

- A sírjuk, síremlékük merre található?
- Hogyne, ott van egyben a kereszt hátánál. Van külön egy síremlék. Nem tudom, hogy látszik-e most. Le van rombolva… Nem gondozza senki. (…)

Iratkozzon fel hírlevelünkre újdonságainkért

Kapjon értesítést kiemelt ajánlatainkról és eseményeinkről