Húsvét

Húsvéti szokások


A húsvét – a karácsony mellett – a kereszténység egyik legnagyobb ünnepköre, amikor a megváltás misztériumát ünneplik. A húsvét hamvazószerdától (húsvét vasárnapjától visszaszámolt 40. hétköznap) pünkösdvasárnapig (húsvétvasárnap utáni 50. nap) tart. Ez alapján a húsvéti ünnepkör két részből tevődik össze: a húsvétot előkészítő bűnbánati időszak (nagyböjt) 40 napjából, valamint a húsvéti idő 50 napjából.

Nagyböjt

A görögkatolikus nagyböjti időszak szokásrendje különbözik a római katolikus hagyományoktól. Nagyböjt idején nem csak a hústól, hanem sok helyen mindenfajta állati termék fogyasztásától, vagy más élvezettől tartózkodtak (például nem dohányoztak, vagy nem fogyasztottak szeszes italt). „A nagyböjt kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő, a hústól való megtartóztatás azonban már az ezt megelőző, úgynevezett húshagyó vasárnap után megkezdődött. Ezen a héten még elfogadott volt a tejes ételek fogyasztása, vajhagyó vasárnap azonban valamennyi görögkatolikus vidéken hamuval súrolták ki a zsírtól a fazekakat, edényeket, s ettől kezdve csak olajjal főztek. Különösen szigorúan tartották a hétfői, a szerdai és a pénteki napokat.
A böjt táplálkozási tilalmai sajátos étrend és ételféleségek kialakulásával jártak együtt”. Különféle zsírtalan rántással készült böjtös leveseket, a savanyú káposzta és a savanyított gyümölcsök levének felhasználásával készült ételeket fogyasztottak, valamint a kukoricának is megnőtt a szerepe a táplálkozásban. Jellegzetes böjti étel volt a kukoricalisztből készült zsámiska, a böjti macsánka, az olajban sült burgonya, az aszalt vadkörte (dicska) és alma. Nagyböjt idején a tésztafélék, a galuskák is tojás nélkül készültek. Gyakori böjtös étel volt még a savanyú káposzta, a káposztás galuska, az olajos cibere, a hajas grulya (héjában főtt burgonya), a rázalék (főtt burgonya olajjal, savanyú káposztával, a tökkása (főtt tök-vagdalék kukoricakásával, esetleg tejjel vagy vajjal ízesítve), a krumplilángos és a pattogatott kukorica. Vasárnapi, ünnepi ebédnek számított böjtben a hús nélküli töltelék, a lábatlan tyúk. Böjti csemege volt a főtt mákos kukorica.

Húsvét


A húsvétot közvetlenül megelőző napokon az emberek lázasan készülődnek az ünnepre. Húsvétvasárnaphoz köthető az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral
mentek és mennek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt (ma már változó: kalács/pászka, tojás, sonka, kolbász, töltelék, sárga túró, stb.). A húsvéti bárány Jézus áldozatának, a bor Krisztus vérének, a tojás pedig az újjászületésnek a jelképe – az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és így mindig hazataláljanak.
Húsvéthétőn számos népszokás él/élt, például a locsolkodás, a hímes tojás festése, ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, amely később kölnivízzel való locsolásként maradt fenn (bár napjainkban ez a szokás már veszített erejéből: a legtöbben ilyenkor kirándulni, pihenni mennek inkább). Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, miszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak, a húsvéti tojások piros színe – egyes feltételezések szerint – Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Hagyományos pászkaszentelés Máriapócson


Húsvét vasárnapja a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor is Jézus feltámadását ünneplik. A húsvéti szertartások legfontosabb szokása az étel- vagy más néven pászkaszentelés. A hagyományok szerint sonkát, kolbászt, tojást és kalácsot, illetve sokan még bort is visznek megszenteltetni a templomba. Máriapócson is nagy tradíciója van az ételszentelésnek, ilyenkor a templomban megtelik az asztal a helyiek és a más településekről érkezők kosaraival.
Már jóval 8 óra előtt gyülekeznek idősek és fiatalok, helyiek és idegenek a misére várva. A templom bejárata előtt elhelyezett hosszú asztalok lassan megtelnek az ételekkel telerakott kosarakkal, pontban 8 órakor pedig kezdetét veszi a Szent Liturgia. A misét Ihnáth János atya, Szocska Ábel atya és Orosz Zoltán atya végzi, a szertartás során pedig két ministráns, két
szerzetes és egy papnövendék segédkezik. A templom megtelik élettel, míg a kántorral együtt éneklik az emberek az imádságokat. A korábbi évekkel ellentétben, nem három nyelven (magyar, latin és angol), hanem csak magyarul olvassák fel a Szent Evangéliumot. Ábel atya János Evangéliumának első fejezetéből olvas fel, azt követően pedig János atya prédikál. Beszédében kiemeli, hogy húsvétkor a háziasszonyok szorgosan készítik a finom ételeket, amelyek közös elfogyasztása összehozza a családokat és a rokonságot. Az áldozást követően a templom bejárata elé gyűlnek az emberek, kosaraikról a hímzett terítőket levéve várják, hogy megszenteljék a bennük lévő ételeket. Zoltán atya először füstölővel körbejárja az asztalokat, majd János atya szenteltvízbe mártott izsóp-csokorral meghinti a kosarak tartalmát. A szentelést követően a három pap áldott ünnepeket és jó étvágyat kíván mindenkinek, majd véget ér a szertartás. Néhányan egyből sietnek is haza, míg mások maradnak még beszélgetni egy keveset a régen látott ismerősökkel.
(Leírás a 2014-es húsvéti pászkaszentelésről. Mikula Szilvia)

Források:
DÖMÖTÖR Tekla – HOPPÁL Mihály (szerk.): Magyar Néprajz VII. Folklór 3.: Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990.
Húsvéti ünnepkör [online]. Magyar Katolikus Lexikon. Elérhetőség: http://lexikon.katolikus.hu/H/húsvéti ünnepkör.html.
VÁRNAGY Antal: Liturgika. Abaliget: Lámpás Kiadó, 1993.
Fotók:
BORSI Zoltán (Borsi Stúdió): Húsvét 2014. Elérhetőség: www.borsizoltan.hu
Máriapócs Város Honlapja. Elérhetőség. Húsvét 2015. Elérhetőség: http://www.mariapocs.hu/?q=node/994

Iratkozzon fel hírlevelünkre újdonságainkért

Kapjon értesítést kiemelt ajánlatainkról és eseményeinkről