Görögkatolikus templom

Elérhetőség: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Tel./Fax.: +36 (42) 385-142
E-mail: pocskegyhely@gmail.com

A jelenlegi díszes barokk Szent Mihály-templom elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését. Még a mostani kegykép könnyezése előtt, 1701-ben Mészáros Mátyás pócsi lakos engedélyt kapott I. Lipót császártól, hogy a birodalom területén adományokat gyűjthessen a pócsi templom felépítésére, mivel ezt a pócsi hívek a maguk erejéből nem tehették meg. A császár a törökök felett Zentánál aratott fényes győzelmét (1697) a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, s ezért hálából igen melegen ajánlotta az adományokat gyűjtő Mészáros Mátyást minden illetékes hatóság figyelmébe. Az akkori, üresen álló munkácsi püspöki szék püspöki helynöke Hodermárszky János József pedig a későbbi VI. Károly császártól kérte a templomépítés engedélyezését, és egyben a görög szertartású bazilita szerzetesek Pócson való letelepedését, hogy a nagyszámú zarándoksereget lelkileg elláthassák. A császár a kérelmet véleményezésre elküldte Telekessy egri római katolikus püspöknek, aki nem igazán pártfogolta az ügyet, mert ferences barátokat szándékozott telepíteni a településre. Végül azonban a baziliták telepedtek le Pócson. A templom építését Bizánczy Gennadius György, munkácsi apostoli vikárius, a bazilita szerzetesek fő elöljárója kezdte meg saját megtakarított pénzéből. Olsavszky István Simeon és Blazsovszky György Gábor felújították a már omladozásnak indult falakat. Utána Olsavszky Mihály Mánuel püspök folytatta a templomépítést, és elkezdte a mai kolostor építését is. A munka két éven át zavartalanul folyt, majd Egerből panasszal fordultak a királyhoz, és kérték az építkezés megszüntetését. A kényszerű szünet után azonban sikerült a munkálatokat folytatni és 1756-ban befejezni, a két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el. A templom berendezése hosszú ideig tartott. A díszes képállvány, az ikonosztázion 1785-88 között épült, melynek képeit azonban 1896-ban újakra cserélték. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, melynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Károlyi Ferenc gróf nagy összeggel járult hozzá az építkezés teljes befejezéséhez, és egész pócsi birtokát – közel 1000 holdnyi földjét – a templomnak ajándékozta. Az új kegyoltár kialakítását 1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek, a kegykép ugyanis az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, s a kép megcsókolása - az értetkőzés - a nagy tömeg miatt nehéz feladatnak bizonyult. Emiatt úgy alakították át az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt, hogy a kegykép, amely erre az oltárra került, a falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető legyen. A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozta.

A kegykép
Az eredeti kép mérete 50×70 cm, temperával jávorfára festve készült. Fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az Isten Anyja (MT QU) és Jézus Krisztus (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Mária bíbor színű felsőruhát visel, fején és jobb vállán látható két csillag, a harmadikat a Gyermek takarja. Jobb kezével Fiára mutat. Jézus jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. A nyakában görög keresztet visel. A kép felső sarkaiban egy-egy kerub látható. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy Papp István annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

Bronzkapu
Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18., amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. Ennek emlékére készült el a bazilika új domborműves, Tóth Sándor szobrászművész által készített bronzkapuja, melyet 1993. augusztus 18-án szenteltek fel.

Gömbpanoráma 
A görögkatolikus templom belsejéről 2009 decemberében, illetve 2011 júliusában készített gömbpanorámát Veress Sándor, a Gömbpanorámák (360x180fok.blogspot.hu) blog szerkesztője. A gömbpanorámák az alábbi linkre kattintva tekinthetők meg: http://www.digicart.hu/vs_photos/vrtour/mariapocs.html

A galériában található fotók forrásai:
Kovács Miklós fotói: http://dunaninnendunantul.blogspot.hu/search/label/M%C3%A1riap%C3%B3cs
Szász András fotói: http://www.szaszandras.info/keptar/mariapocs.html