Farkas Árpádné Palincsár Éva

Farkasné Palincsár Éva – a legtöbbeknek Hugi – 1952. január 16-án született Máriapócson. Az általános iskolát itt végezte, majd a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumba járt. Az élete úgy alakult, hogy helyben dolgozhatott, és segíthetett az embertársai egészségének megőrzésében a Patikában.

Az egészségügyben eltöltött hosszú évek, és a tenni akarás okán, Balázs Csabáné Aranka felkérésére elvállalta a Borostyán Klub vezetését 2013-ban. A klubjuk elsősorban a daganatos betegségben szenvedőknek nyújt segítséget, de vannak egyéb bajokkal küszködő tagjaik is. Mindenben támogatják egymást, lelkileg sokat segítenek az összejövetelek, ami köszönhető az erre az alkalmakra írt és felolvasott verseknek is. A klubban rendszeresen egészségügyi előadásokat is szerveznek, melyre szívesen várják a város lakóit is. Máriapócs Város Képviselő-testülete a Borostyán Klubot "Máriapócsért Díszoklevélben" részesítette 2016-ban.
Nyugdíjasként kezdett el verseket írni, a művek témáit a mindennapok, az élet, és az emlékek adják. A versek többnyire vidámak, intő, s nevelő jellegűek, és egyszerűek, ahogyan szereti az embereket is.

- // -

Farkas Árpádné Palincsár Éva: Emlékszel még a régi búcsúkra?

Emlékszel még a pócsi búcsúra?
Mikor félve mentünk sétálni a piacra?
Csattogott az ostor a leány lábakon,
Így szórakoztak a legények a búcsúkon.

Nagy volt a tömeg fent a Templom téren,
A sátorosok itt árultak az árok fölött régen.
Csócsi bácsi kínálta a szódát, a bambit,
Anna néni a cukorkát, nyalókat, és simit.

Komiszár bácsi faragott lepkéket, kereplőket,
Ami kíváncsivá tette a búcsús gyerekeket.
Mari néni nagy fazékból káposztát adott,
Amiből sok ember nagyon jól lakott.

Lenn a futballpályán volt a körhinta,
Jenő bácsi fia, Zoli jól meghajtotta.
A lányok és legények vígan hintáztak,
Olykor-olykor még rá is dupláztak.

Szólt a Szív küldi szívnek- szívesen,
A fiúk küldték a lányoknak szerelmesen.
Messze elhangzott a sok kedves nóta,
Sok házasság szövődött belőle azóta.

Délután, mikor elmentek a búcsúsok,
Akkor vonultak ki a pócsi lakosok.
Hurka-kolbász, lacipecsenye várt rájuk,
A talp alávalót pedig húzták a cigányok.

Régi búcsús emlékeim ismét előjöttek,
Erre még nagyon sokan emlékeznek.
De ez most már csak belülről fakad,
Kívánom, hogy most is jól érezd magad!